Iskolánk története

A Pápai Református Kollégium története A mohácsi vész utáni esztendőkben a Dunántúlon gyorsan terjedő reformáció 1531-ben hívta életre a Pápai Református Kollégiumot (a sárospataki kollégiummal egy évben, hét évvel megelőzve a debrecenit).

A környék földbirtokosa a protestantizmust támogató Török Bálint volt, aki később Debrecen reformálásában is vezető szerepet kapott. A pápai egyház első jelentős prédikátorát, a még lutheránus Sztárai Mihályt a nyomdájáról országszerte ismert Huszár Gál követte, akinek idejére (1560-1578) már a kálvinizmus is megerősödött, aminek jele az is, hogy itt nyomtatták ki először magyar nyelven a Heidelbergi Kátét. (Huszár Gál fia, Huszár Dávid 1577-ben).

A pápai reformáció megszilárdulása eredményeképpen 1585-re a Kollégium már kéttagozatos református főiskolaként működött, amelyben gimnáziumi és teológiai oktatás folyt. 1797-ig a pápai református egyház, azután pedig a Dunántúli Református Egyházkerület fenntartásában működött, amelynek a debreceni és sárospataki kollégiumokkal való egyenrangúságát 1804-ben mondta ki az egyetemes egyház. A 17. század végi ellenreformációt, a gyászévtized (1671-1681, a protestáns lelkészek törvényszék elé állítása és gályarabságra ítélése) megpróbáltatásait követő esztendőkben Séllyei István püspöksége és Kocsi Csergő Bálint professzorsága alatt, több mint fél évszázadon át viszontagságos körülmények között élt a Kollégium. Adászteveli száműzetés: 1752-ben a pápai egyház elveszítette szabad vallásgyakorlatát, és a városból kiűzött híres főiskola a közelben lévő Adásztevelen csak algimnáziumként működhetett tovább II. József türelmi rendeletéig.

Az 1781-es rendeletet azonban csak két esztendő múlva érvényesítették, ezért a Kollégium csak 1783- ban térhetett vissza Pápára, amely aztán 1790-től, Mándi Márton István rektorságának idején újra fellendülésnek indult. Az iskola törvényeit először 1585-ben rögzítették írásban.

Azóta ugyan változtak, korszerűsödtek a törvények, de alapvető eszmeiségük: a krisztusi erkölcs, s az emberi személyiség tisztelete mindvégig fennmaradt. Az iskola a más vallásúak iránt is mindig türelmes volt, a szegénysorsú diákokat alapítványokkal, ösztöndíjakkal karolta fel. A 17. századtól rendszeressé vált a külföldön tanulás. Az idők folyamán több száz pápai diák folytathatott tanulmányokat (elsőrenden teológusok) németországi, hollandiai, svájci, ausztriai, angliai, skóciai és franciaországi egyetemeken. Az ilyen külföldön tanuló diákokat peregrinusoknak hívták. Az iskola fegyelmi rendjének tisztelete mellett kiépült a diákönkormányzat (Coetus), amely jelentősen hozzájárult az egészséges, harmonikus szellemhez. Az iskola alkotó jellegére utalt a "Szabadon tenyészik" gondolat, s mindenkori célját híven fejezte ki a Jókai választotta jelmondat: „Istennek, hazának, tudománynak”. Mivel a Kollégium legelső épületét, amelynek alapjait a Fő tér melletti Ruszek köz rejti, erre az időre elvesztette, új otthont építettek a Szent László utcában, ez a mai Internátus magja, amelyet többnyire Ókollégium néven ismernek. Az 1841/42-es tanévben e falak között tanult nemzeti kultúránk három kiválósága: Petőfi Sándor költő, Jókai Mór író s Orlai Petrich Soma festőművész.

A reformkorban (1830–1848) Pápa késő barokk küllemű, zömmel katolikusok lakta város volt, az Esterházy család grófi ágának uradalmi központja, amely híres volt vásárairól, több mint ezer kézműveséről és kereskedőjéről, kövezett utcáiról. A város szellemi életének központja a református kollégium volt, ami miatt Pápát a „Dunántúl Athénja”-nak is elnevezték. A Kollégium intézményes szellemi műhelye mellett legnagyobb hatása a főiskolai Képzőtársaságnak volt, amelyet 1841-ben alapított a diákság. Az első tanárelnök a polihisztor Tarczy Lajos professzor volt. 1841-től 1952-ig a legjobb alkotásokat (verset, prózát, értekezést) a diák-szerzők saját kezükkel írhatták be az Érdemkönyvbe. A 110 esztendő alatt fényes alkotói névsor gyűlt össze híres diákjainkból Petőfi Sándortól Csoóri Sándorig. Az említetteken kívül olvashatjuk az Érdemkönyvekben - csak tallózva a kitűnő szerzők között -Jókai Mór, Orlai Petrich Soma, Kerkapoly Károly (jogtudós, miniszter), Kozma Andor (költő), Thaly Kálmán (kuruckor-kutató, Rákóczi és társai hamvainak hazahozója Rodostóból), Marczali Henrik (történész), Eötvös Károly (jogász, író, politikus, a tiszaeszlári Solymosi Eszter meggyilkolásával megvádolt zsidók védője), Vikár Béla (a Kalevala fordítója), Ballagi Mór (nyelvtudós), Lőrincze Lajos és Balázs János nyelvészek írásait. Bár Petrovics Sándor születéséért Kiskőrös és Kiskunfélegyháza is vetélkedik, Petőfi Pápán született, mert itt magyarosította nevét. Egyébként ekkor még színésznek készült, bár első komoly irodalmi sikerének, A borozó c. költeménye közlésének (Athenaeum, a kor legjobb lapja) is pápai diák korában örülhetett.

A reformkori Kollégium nevezetes tanára volt Bocsor István, aki 1837-től a történelem és a közjog tanára volt a gimnáziumban, ill. a jogi osztályokban. Ő bocsátotta útra az 1848 nyarán a Dráva menti táborba szálló nemzetőröket, Enying választókörzetének küldötte volt a népképviseleti országgyűlésben, majd a szabadságharc bukása után haláláig a Kollégium és Pápa megbecsült tanára és polgára volt. Alakját Kozma Andor A karthagói harangok c. költeményében örökítette meg. Kozma Andor atyja Kozma Sándor volt, aki Petőfi és Jókai barátjaként, pápai iskolatársaként is megemlítendő, de legnevezetesebb tette az dualizmus korában, 1872-ben a királyi ügyészég felállítása, ő volt az első főügyész is, rá emlékezve alapították meg 1992-ben az ügyészségi munkatársak legrangosabb kitüntetését, a Kozma Sándor-díjat. Baráth Ferenc, aki a Kollégiumban végezte gimnáziumi, majd jogi tanulmányait, a szabadságharc századosa lett, korábban részt vett a pákozdi csatában, majd a komáromi várban a 46. zászlóalj századparancsnoka lett. Az ostromlott vár lapjának, a Komáromi Értesítőnek egyik szerkesztője volt. Világos után menlevéllel szabadult, majd visszatérhetett a Kollégiumba tanítani a Jogi Akadémián. 2 A szabadságharc hőse, 1849 nyarán Kossuth teljhatalmú dunántúli kormánybiztosa, majd az azt követő fegyveres ellenállás mártírja volt Noszlopy Gáspár, aki szintén Pápán végezte tanulmányait. Amikor háromévi bujkálás után elfogták a császári erők és kivégezték, így búcsúzott: „Engem felakaszthatnak, de a szabadságot nem! Annak fája a mi vérünkből fog felnőni!" A Kollégiumban 1832-től (Stettner) Zádor György irányításával indult meg a jogi képzés. 1861-től 1884- ig külön Jogakadémia is működött. 1876-tól 1890-ig Tanítóképezde is volt a Kollégiumban. Már a modern időkre utalóan 1939-ben kereskedelmi középiskolát is létesítettek. 1902-től 1945-ig a Dunántúli Református Egyházkerületnek középfokú nőnevelő-intézete (a NÁTUS) is volt Pápán, amely a Széchenyi téri, 1857-ben épült Új Kollégiumban talált helyet (ma Március 15. tér 13-14., ma az újraindult Pápai Református Teológiai Akadémia épülete), mert a Főiskola 1895-ben a gimnázium mai épületébe költözött. A Nőnevelőnek három tagozata volt: polgári iskola, líceum és tanítóképző. 1945-től a nagy Kollégium részévé lettek, amelynek akkor már hat tagozata volt: teológia, gimnázium, kereskedelmi, polgári, líceum és tanítóképző.

Az iskolák államosításakor, 1948-ban csak a Teológia és a Gimnázium maradt meg egyházunk kezén. A nőnevelőt és a kereskedelmit államosították. 1951-ben a Teológiai Akadémiát is megszüntették, s 1952-ben -az állammal kötött egyezmény ellenére- a gimnázium is állami tulajdonba került. Csupán a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteménye maradhatott meg egyházunk tulajdonában összezsúfolva a Jókai utcai szárny földszintjén.

Az utóbbi években a Gyűjtemény modern könyv- és folyóiratolvasóval, kutatószobával, nagyszámú kiadvánnyal és korszerű számítógépes nyilvántartással gazdagodott. A nagymúltú skólában európai hírű professzorok tanítottak. A 17. században a már említett Séllyei István és Kocsi Csergő Bálint. A 18-19. században a kantiánus Mándi Márton István, a főiskola újjászervezője. A 19. században: Tóth Ferenc püspök, egyháztörténész, muzeológus, Tarczy Lajos hegeliánus filozófus, természettudós, akadémikus, Bocsor István polihisztor, történész, nyelvész, jogász, Váli Ferenc, a neveléstan tudósa, Kerkapoly Károly jogtudós, filozófus, s Antal Gábor és Antal Géza püspökök. A 20. század nagy tanáregyéniségei közül külön is kiemeljük: Thury Etele egyháztörténészt, Fejes Zsigmond matematikus-fizikust, Rab István klasszikafilológust, Hencze Béla irodalomtörténészt, Trócsányi Dezső filozófust, Pongrácz József teológust, könyvtárost, Szathmáry Lajos iskolaszervezőt, A. Tóth Sándor avantgárd festőművészt, bábművészt és Lőrincze Lajos nyelvészt. A Képzőtársaság bemutatásakor már említett jeles diákokhoz soroljuk még: Kákicsi Kiss Géza lelkészt, szociológiai írót, az Ormánság kutatóját, Nagy László költőt, Csomasz Tóth Kálmán zenetudóst, Tatay Sándor írót, Somogyi József szobrászművészt, Imre Samu nyelvészt és Rab Zsuzsa költőt, műfordítót.

Ez az európai kitekintésű gimnázium 39 éven át hallgatásra kényszerült.

De az Úristen kegyelméből, s az Ő elhívottjainak áldozatos munkája révén 1991. szeptember 1-én újra megnyithatta kapuit, amelyben elévülhetetlen érdemeket szerzett Kövy Zsolt református lelkész, a Dunántúli Református Egyházkerület Könyvtárának és Tudományos Gyűjteményének igazgatója a város alpolgármestereként, aki az intézmény főigazgatói tisztét látta el nyugdíjba vonulásáig (1991-93). 1991. szeptember 1-én itt volt a magyarországi református középiskolák országos tanévnyitója Antall József miniszterelnök ünnepi beszédével. Az újjáalapító igazgató, Bujáky Miklós és utódja dr. Kálmán Attila vezetésével helyreállították, berendezték az üresen, elhanyagolt állapotban visszakapott főépületet és konviktust, 60-60 személyes új épülettel bővítették a leány-, illetve a fiúinternátust és 18 tanárlakást építettek.

1998 őszén a leányinternátus újabb 40 fős épülettel gyarapodott, a gimnázium hatévfolyamosra bővült, és hosszú szünet után ismét megkezdte működését a Pápai Református Teológiai Akadémia, amely 2001 őszétől a felújítás alatt álló Nátusba költözött.

1999 szeptemberében a Kollégium negyedik önállóan gazdálkodó intézményként a „Tánc-Lánc” Művészeti Alapiskolával gyarapodott, majd 2010 szeptemberétől kezdetét vette a művészeti szakközépiskolai képzés, amely 2016-tól szakgimnáziumként működik tovább. Dr. Kálmán Attilát dr. Korsós Bálint, Kovács Dániel majd Kovács Péter követte az igazgatói székben, utánuk Gránásiné Bácsi Tünde, s jelenleg Baráth Júlianna az igazgató.

Mostanra tehát a Kollégium Pápán ismét a református szóhasználat szerinti összetett oktatási és kulturális intézmény, amely alap-, közép- és felsőfokú oktatásnak egyaránt helyszíne. A ballagásokkor megkongatott kisharang (amelyről sokáig úgy vélték, az iskola 1531-es alapításának legfőbb bizonyítéka) majd ötszáz éves hagyomány szószólója.

Nyílt napjaink 2018

Támogatom a Refit

Adóm 1%-val támogatom Refit.

A kedvezményezett: Pápai Református Gimnázium

Alapítvány adószáma: 19265427-1-19

Köszönettel: A Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziuma

Bankszámlaszámunk

Az iskolai befizetéseket a következő számlaszámra kérjük:

A Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziuma

K&H Bank 10200737-48610542-00000000

Utaláskor a közlemény rovatban a gyermek nevét is szíveskedjenek feltüntetni.

Pályázat

Erdélyi kirándulást nyertünk a határtalanul pályázattal.

Reformáció 500

Erasmus

Pannonia Reformata