1. Állomás Tarczy Lajosról készült réz dombormű
Tarczy Lajos a Felvidékhez tartozó Hetényben született, jómódú családban. Elemi iskolába és gimnáziumba szülőhelyén, majd Révkomáromban járt. Teológiai és filozófiai tanulmányait Pápán végezte Mándi Márton István tanítványaként, majd Bécsben és Berlinben tanult fzikát és matematikát.
1833-tól haláláig, 48 éven keresztül volt a pápai kollégium tanára. A filozófiában Hegel nézeteit vallotta és adta elő tanszékén, ezt az egyházkerületi gyűlésen felrótták neki és le kellett mondania a filozófia oktatásáról, így ettől kezdve csak természettudományt tanított. Tanártársával, Bocsor Istvánnal együtt folytatta a Mándi által megkezdett újjászervezést, modernizálást, 1837-ben önálló nyomdát hozott létre az iskolában. Az oktatás mikéntjét is megreformálta, az addigi gyakorlattól eltérően diákjaitól nem a tananyag visszamondását várta el, hanem önálló gondolkodásra kívánta sarkallni őket. Sokoldalú esztétikai és irodalmi nevelést folytatott. 1841-ben megalapította a főiskolai Képzőtársaságot, melynek első tanárelnöke lett. A Képzőtársaság hamarosan Pápa egyik szellemi központjává vált, itt kezdte pályáját többek között Petőfi Sándor, Jókai Mór és Orlai Petrich Soma is. Petőfi tehetségét felismerve, a pártfogásába vette a Sopronból Pápára érkezett obsitost.
Emlékét őrzi ez a réz dombormű, Kiss László nyugalmazott művésztanárunk alkotása.
Az iskola legrangosabb díját Tarczy Lajosról neveztük el a rendszerváltozás utáni újra indulást követően.
A Gimnázium tantestületének titkos szavazata alapján Tarczy- díjjal tüntetjük ki ballagáskor azt a végzős diákot, aki kiváló tanulmányi előmenetelével, példamutató keresztyén magatartásával kiemelkedett diáktársai közül, és elnyerte a tanárok és a diákok megbecsülését.