
105 éve született LŐRINCZE LAJOS nyelvész. Halálakor azt írta egyik méltatója, hogy egyike volt a dobozba bujtatott bácsiknak, akiknek a hangja hozzátartozott mindennapjainkhoz. S mennyire igaza volt, hiszen Lőrincze tanár úr, a tudós nyelvész, a tekintélyes professzor, a jeles szakíró, sok szakmai és közéleti szervezet első embere sosem hagyta abba a számára legkedvesebb elfoglaltságot, az ismeretterjesztést, így rádió- és tévéműsoraival állandóan jelen volt életünkben. Jelen volt, és okos tanácsokat adott, hogyan ápolhatjuk édes anyanyelvünket. Talán sokan nem is gondolnák, hogy ötperces kis rádióműsoraival mennyit tett, számunkra észrevétlenül, a magyar nyelvért. A műsor indulásakor például – megszámolta – kétszáz germanizmus élt nyelvünkben, húsz év múlva már csak száz
